“A WHO a daganatos eredetű fájdalomcsillapítás kérdését már 1986-ban egyik fő feladatának vallotta és megalkotta irányelvét, amely három lépcsős analgetikus létraként került megismerésre a világon mindenhol. Ez az irányelv első alkalommal 1990-ben, majd azt követően 1996-ban ismételten megerősítésre került. 1996-ban az EAPC (Europian Assotiation for Palliative Care)  tette közzé saját ajánlását, amelynek alapját és keretét a WHO által kidolgozott 3 lépcsős analgetikus létra adta, azonban az EACP irányelve már lényegesen rugalmasabb volt elődeinél.”

 

3 ból 1 daganatos páciens tapasztal valamilyen szintű fájdalmat kezelése során. Ám az Európai Onkológiai Ápolók Társaságának felmérése szerint többségük soha nem kapja meg a megfelelő segítséget. Sokuk egyszerűen beletörődik, hogy a fájdalom a terápia természetes velejárója, valami amivel együtt kell élni. És vannak akiket nem világosítanak fel a rendelkezésükre álló opciók széles skáláját illetően.

 

Népszerű kezelések

Az átélt kellemetlenségeket enyhítendő vannak gyakorlati kezelések, mint az akupunktúra, a craniosacralis terápia vagy a jóga, sejtszintű -, frekvencia- kezelések,  gyógyteák, gyógyfüvek, vitaminok, és persze az elme gyakorlatok, mint a meditáció, vizualizáció és a relaxáció.

 

A határvonal alternatív és tradícionális orvoslás közt nem teljes, különösen most, hogy némely módszer már széles körben elfogadottá vált. A szó szigorú értelme szerint  : alternatív orvoslás, olyan kezelési módra utal mely a konvencionális , nyugati módszereket hivatott kiváltani, míg a “kiegészítő” vagy integratív módszereket kombinálják a megszokott, hivatalos kúrákkal..

Előfordul, hogy az orvos valamilyen kiegészítő terápia felé irányítja a pácienseket. Nem ritka például a  mellrákból felgyógyultakat -fájdalmaik kordában tartása érdekében – speciális jóga csoportba küldeni.

Daganatos betegek esetében a műtéti beavatkozás, vagy akár maga a betegség többnyire a nyirokrendszer közvetlen vagy közvetett érintettségét is jelenti, ezért az ebbe a betegségcsoportba tartozók egyben potenciális nyiroködémásnak (lymphoedémásnak) tekinthetők.Emlőrák esetén a gyógyítás egyik legfőbb eszköze a műtét, amely során az orvos eltávolítja a daganatot bizonyos mennyiségű környező ép emlőszövettel együtt. A beavatkozás után ödémás lehet nemcsak a kar, hanem a mell, a mellkas, a hát és a hónalj alatti terület is.Ilyenkor a gyógyszeres vízhajtás nem segít. A kellemetlen tüneten speciális kezelésekkel lehet javítani.A nyirokkeringés zavara a teherbírás, a munkaképesség elvesztéséhez, rossz közérzethez és akár tartós egészségkárosodáshoz vezethet, ezért ezeket a tüneteket nem szabad elhanyagolni.  

Érintettek beszámolói alapján, a heti rendszeres craniosacralis terápia, jóga vagy fülakupunktúra hatalmas segítség volt, mivel a gyakorlatok elvonják a figyelmet a fájdalomról, míg a légzés szabályozásával elkerülhetőek a kemoterápiát követő rosszullétek.

Fülakupunktúra közben meditálni, relaxálni is kifejezetten hatékony. A vizualizáció ugyancsak.

Már itthon is egyre több a daganatos megbetegedésekre szakosodott intézmény és kisebb helyi kórház mely elismeri a kiegészítő/integratív terápiák fájdalomcsillapító hatását, és azokat használják is.

 

Forrás :kismarton.hu, ncbi.nlm.nih.gov, semmelweis.hu

 Rendelőnk természetgyógyászai Horváth Hajnalka Rita  , Farkas Eszter   és Ujszászi István  várják szeretettel.