Az irritábilis vastagbél szindrómának (IBS) nevezett megbetegedés a gyomor- és bélrendszer betegségei közül a leggyakoribb. Az ilyen problémákkal küzdők közül minden második embert érint. Jellemző rá, hogy kétszer annyi nő szenved tőle, mint amennyi férfi. Kialakulása az étrendtől, valamint fiziológiai és pszichológiai tényezőktől egyaránt függ. Az IBS leggyakoribb tünetei: puffadás, fájdalommal járó, gyakori vagy laza széklet, illetve székrekedés, valamint az alhasi fájdalom enyhülése a székletürítést követően.
Egyéb tünet lehet a nyálkás széklet, a hányinger és az étvágytalanság (anorexia).

Diagnózisa nem könnyű, mert általában csak a hasonló tüneteket produkáló más betegségek – így a vastagbélrák – kizárása után lehet megállapítani.
A vastagbél a tápcsatorna utolsó szakasza, mintegy körülfogja a vékonybelet.
Részei: a felszálló, a haránt és a leszálló vastagbél, folytatása az S alakú szigmabél és a végbél. A vastagbélben a táplálék perisztaltikus (féregszerű) mozgással halad. A vastagbélben történik meg a só és a folyadék visszaszívása, valamint besűrűsödik a béltartalom. Az egészséges vastagbélben lassú a mozgás, gyomor- és bélhurut esetén viszont felgyorsul a perisztaltika: a béltartalom szinte végigfut a beleken és a víz nem képes visszaszívódni.

Étrend, életmód

Az IBS kezeléséhez növelni kell az elfogyasztott rostanyagok mennyiségét – főleg akkor, ha a betegnél inkább a székrekedés jellemző -, és ki kell iktatni az étrendből az allergiát okozó élelmiszereket. Érdemes megpróbálni a kapszulás kiszerelésű, bélben felszívódó (úgynevezett enteroszolvens) illóolajokat, továbbá – esetleg szakember bevonásával (kineziológus )- enyhíteni a lelki (érzelmi) tényezők hatását.
Naponta legalább 20 perc könnyű séta, kocogás ugyancsak ajánlott.

Ma már nyilvánvaló, hogy az IBS és az élelmiszer- allergia között összefüggés van. A leggyakoribb allergének a tejtermékek (40-44%), valamint a gabonafélék (40-60%). Sajnos azonban az élelmiszer-allergiát bőrpróbákkal ritkán lehet kimutatni ezeknél a betegeknél. Mindenesetre gyakran javulás tapasztalható az állapotukban pusztán attól, hogy kiiktatják étrendjükből a feltehetően allergiás hatású élelmiszereket.
Jó tudni, hogy az élelmiszerérzékenység, illetve -allergia jele lehet az is, ha valaki szívdobogásérzésről, szapora légzésről, fejfájásról, erős verejtékezésről vagy kimerültségről panaszkodik. Ilyenkor persze az orvos az érrendszer működésének zavarára is gondol, de ha ezt sikerül kizárni, akkor szinte bizonyos, hogy a háttérben valamilyen allergia áll.
Érdemes figyelni, milyen ételek fogyasztása után jelentkeznek a tünetek.
A finomított szénhidrátokban gazdag étrend, a finomított cukorral készült ételek fogyasztása hozzájárulhat az IBS kialakulásához. Mivel a glükóz elsősorban a nyombélben és az éhbélben (vagyis a vékonybél második-harmadik harmadában) szívódik fel, ezeknek a működését befolyásolja a legerősebben, atónusossá, petyhüdtté téve őket. Természetesen ezeknek a bélszakaszoknak az egészsége erősen befolyásolja az utánuk következő vastagbél állapotát.
Kerüljük a vajat, margarint, valamennyi tejterméket, a búzából készült, továbbá a sült és fűszeres ételeket, az olajos magvakat, a csipszet, a jégkrémet, a kávét, az üdítőitalokat, minden szénsavas italt. Mindezek ugyanis fokozzák a membránok által termelt nyálkaanyagok mennyiségét, és megakadályozzák a táplálék megfelelő felszívódását. Irritálja a gyomrot és a vastagbelet az alkohol és a dohányzás is, ezért mellőzzük őket.

Igaz, hogy a székrekedés hatékonyan enyhíthető több rostos étel fogyasztásával, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az alkalmazott rost egyszersmind allergén lehet. A leggyakrabban búzakorpát szoktak enni, IBS-ben azonban az említett okból ez nem ajánlott. Gabonafélék helyett előnyösebb a gyümölcsből és zöldségből származó rostanyagok bevitele. Ugyancsak megfontolandó, hogy egyes esetekben a rostok fogyasztása súlyosbíthatja a hasmenést, ezért nem javasolt.
Az irritábilis vastagbél tünetegyüttesnek szinte mindig velejárója a szorongás, a kimerültség, a düh, a depresszió vagy az alvászavarok. Különösen igaz az, hogy minél rosszabbul alszik valaki, annál súlyosabb tünetekkel jelez nála az IBS.
Régóta ismert, hogy a vastagbél stresszhelyzetben aktívabbá válik, vagyis hasi fájdalmak és rendellenes bélműködés jelentkezik. Ez még egészséges embereknél is előfordul, ha túl sok stresszel kell megküzdeniük.

A lelki, érzelmi problémák oldása különféle pszichoterápiás módszerekkel is lehetséges.
http://holisticpont.hu/kineziologia-3/

Nem kell azonban feltétlenül szakembert felkeresnünk ahhoz, hogy hatékonyan alkalmazzunk valamilyen stresszoldó eljárást. A relaxáció bármelyik formája (agykontroll, transzcendentális meditáció, autogén tréning stb.) otthon is kiválóan végezhető. Ugyancsak hasznos lehet a rendszeres jógázás. Mindenesetre inkább ilyen módszerekkel próbálkozzunk, mielőtt szorongáscsökkentő, nyugtató, görcsoldó vagy depresszióellenes gyógyszereket íratnánk fel az orvossal.

Közismert a rendszeres testmozgás feszültségcsökkentő, lazító hatása. Ha nem akarunk sportolni, legalább tegyünk naponta könnyű sétát.

 

Reflexológia


Kezelendő zónák: vese, mellékvese, húgyvezeték, húgyhólyag, felszálló vastagbél (jobb láb), haránt vastagbél (mindkét lábon), leszálló vastagbél (bal láb).
Figyelem: mivel a táplálék a felszálló vastagbélben felfelé halad, annak zónáját is az anatómiai irány szerint, tehát felfelé kell masszírozni, míg a többi zóna esetében természetesen az általánosan alkalmazott módszer szerint haladunk, vagyis fölülről lefelé, illetve a szív irányába.
A vesezóna, mivel páros szervről van szó, mindkét lábon megtalálható. Reflexzónája a talp közepétől indul, a húgyvezeték zónáján keresztül halad a belső boka irányába, a húgyhólyagzóna felé, és ebben az irányban kell masszírozni is.
A mellékvese területe mindkét lábon közvetlenül a vesezóna felett, de mélyebben található, a vesezónával együtt masszírozható.
A felszálló vastagbél zónája csak a jobb lábon kezelhető, a vékonybélzónától kifelé húzódik. A lábujjak felé haladva masszírozzuk.
A harántvastagbél mindkét lábon masszírozható, a vékonybélzóna felett.
A leszálló vastagbél zónáját csak a bal lábon találjuk meg, a talp külső szélétől kb. fél centire, a vékonybélzóna mellett. A sarok felé irányuló mozgással kezeljük
http://holisticpont.hu/szolgaltatasok/termeszetgyogyaszat/reflexologia/
http://holisticpont.hu/hirek/reflexologia-talpadon-valasz/

 

Akupresszúra


Testen kezelendő pontok: Gy-25, Gy-36, Vab-10.
A gyomorvezeték 25-ös pontjának (Gy-25) kezelése harmonizálja a vastagbél működését. A kezelésekor érzett fájdalom heveny vastagbélproblémát jelez. A köldök vonalában, attól két hüvelykujjnyira oldalra található, mindkét oldalon. Ujjal nyomást gyakorolva vagy tenyérrel, úgynevezett fűrészfogdörzsöléssel masszírozhatjuk.
A gyomormeridián 36-os pontjának (Gy-36) masszírozása sokféle panaszon segít. Jó mindenfajta emésztőrendszeri problémára (hányinger, hányás, hasmenés stb.), magas vérnyomásra, allergiára. Négy ujjunkat (a mutatóujjtól a kisujjunkig) összezárva, a sípcsontra merőlegesen a térdkalács alá helyezzük, és ebben a vonalban a sípcsonttól egy hüvelykujjnyira kifelé találjuk meg az akupresszúrás pontot.
Gyomorfájás, hasmenés, emésztési zavar, könyök- és vállprobléma jelentkezésekor egyaránt ajánlott a vastagbélvezeték 10-es pontjának (Vab-10) nyomkodása az alkaron, a könyökhajlattól 3 ujjnyival lejjebb.

 

Reflexológiára bejelentkezni: 0630/5203329-es telefonszámon lehet.
http://holisticpont.hu/munkatarsaink/horvath-hajnalka-rita-termeszetgyogyasz/