Akkor most nézzük meg ,hogyan és milyen táplálékból juthatunk hozzá a szervezetünk számára fontos k vitaminhoz.

A K-vitaminnak körülbelül fele táplálkozás útján jut szervezetünkbe, a másik felét a szervezet állítja elő. Hiánya egyoldalú táplálkozás esetén léphet fel, ha kevés K-vitaminban gazdag zöldséget és tejterméket fogyasztunk.

K-vitamin-forrásnak számít a káposzta, amely kitűnő antioxidáns is. A keresztesvirágú zöldségek is gazdagok ebben a vitaminban. Ilyen például a karalábé, a fehérrépa zöldje, a kelkáposzta. Kiemelkedő a vitamintartalma még a spenótnak, a szilvának, az uborkának, a mángoldnak, az áfonyának, a málnának, a karfiolnak, a paradicsomnak, a paprikának, a brokkolinak, az epernek, az avokádónak és a kelbimbónak. K1-vitamin elsősorban a zöld leves növényekben található.

A szervezet számára fontos K-vitamin körülbelül felét K1-vitamin formájában különböző táplálékokkal vesszük magunkhoz. A vitamin másik felét a bélbaktériumoknak köszönhetjük, hiszen a K2-vitamin az ő segedelmükkel jön létre a bélben a megfelelő előanyagokból. Éppen ezért pl. aki probiotikus joghurtot fogyaszt, elősegíti a bélben a szükséges baktériumok elszaporodását, ezzel serkentve a szervezet K-vitamin-termelését.

K-vitamint akkor is bevihet a szervezetébe, ha májat, tojás és halolajat fogyaszt. Néhány fűszer is ismeretes K-vitamin-tartalmáról. Ezek a következők: curry, paprika, Cayenne-bors és a chili. Egy-egy gyógynövénynek is kiemelkedő a K-vitamin-tartalma, például a kakukkfűnek, a bazsalikomnak, a zsályának, a koriandernek, az oregánónak, a petrezselyemnek és a majorannának.

A K-vitamin és a véralvadásgátlók

Aki véralvadásgátlót szed, annak vigyáznia kell, mert annak hatását befolyásolja az étrend K-vitamin-tartalma. Ne fogyasszon sok, nagy mennyiségű K-vitamint tartalmazó élelmiszert. Egy étkezésen belül, vagy egymást követő étkezések során ne fogyasszon több olyan élelmiszert, melynek nagy a K-vitamin-tartalma. A szokásos mennyiségnél azonban kevesebbet se fogyasszon, hiszen abban az esetben felerősödik a véralvadásgátló hatása, és vérzékenység léphet fel. A terápia lényege, hogy a véralvadásgátló (antikoaguláns) és a K-vitamin bevitele közt megtaláljuk az egyensúlyt úgy, hogy a véralvadásgátló hatása érvényesüljön, de a szervezetbe jusson megfelelő mennyiségű K-vitamin.
Kiegyensúlyozott étrendre kell törekedni, ami nem egyszerű, hiszen a K-vitamin bevitele nagyon eltérő a betegeknél, nemcsak egymáshoz képest, hanem nap mint nap változik ugyanannál a betegnél is.

Egyes élelmiszerek K-vitamin tartalma 100g-ban

  • 0,1-1 µg: ananász, banán, burgonya, csirkehús, fehérrépa, földimogyoró, gomba, görögdinnye,  grépfrút, hagyma, jégkrém, joghurt, fehérkenyér, kókuszolaj, kukorica, kukoricapehely, lazac, fehér  liszt, mangó, marhahús, narancs, paszternák, pisztráng, barna rizs, fehér rizs, sárgadinnye, sovány sertéshús, sonka, spagetti, szardínia, tej, tonhal, tőkehalfilé, virsli
  • 1-10 µg: áfonya, alma, árpa, báránymáj, barnakenyér, búzakorpa, cukkini, csokoládé, datolya, füge, fűszerpaprika, gyermektápszer, körte, kukoricaolaj, marhamáj, mazsola, nektarin, őszibarack, padlizsán, pálmaolaj, póréhagyma, rebarbara, sajt, sárgarépa sült bab, szilva (vörös), szőlő (fehér), szőlő (kék), tejföl, tojás, vaj, vörös áfonya, zab, zeller, zöldpaprika
  • 10-100 µg: avokádó, csicseriborsó, disznóbab, futóbab, karfiol, kivi, margarin, natto (fermentált szójabab), olívaolaj, ringló, uborka, vörös káposzta, zöldbab zöldborsó, zsázsa

 

  • 100-1000 µg: brokkoli, fejes saláta, fejes káposzta, kelbimbó, kelkáposzta, paraj, petrezselyem, repceolaj, szójaolaj, vízitorma

Forrás:
Deé Kitti dietetikus , Vági Zsolt dietetikus és Dr. Lelovics Zsuzsanna PhD táplálkozáskutató .