Amerikában az emlőrák előszűrésére is használják a thermokamerát, itthon kevéssé terjedt el az orvosi alkalmazása. Pedig a testünk által kibocsátott hőből, illetve a színes hőtérképről a szervezetünk működésének zavarai már nagyon korán észrevehetők.

Az első thermokamerát a NASA fejlesztette ki, hadiipari célokra, az ötvenes években. Azóta számos területen elterjedt a használata: hőkamerával mérik fel az épületek hőkibocsátását, a reptereken pedig járványok idején nagy érzékenységű thermokamerákkal szűrik ki a lázas betegeket. A 70-es-80-as évektől orvosi célokra is használják a műszert, de Magyarországra csak a kétezres években kerültek be az első hőkamerák, ezért az orvosi alkalmazás nálunk még nem vált hivatalossá. Elsősorban orvos-természetgyógyászok végeznek ilyen állapotfelmérést, kb. 10-20 ezer forintért – az Országos Egészségpénztár egyelőre nem támogatja ezt az eljárást.

Sokatmondó fénykép

A thermokamerás állapotfelmérés során gyakorlatilag lefényképezik az egész testet, több irányból. Persze ilyenkor nem hagyományos fénykép készül. A kamera a szemmel nem látható, infravörös sugarakat örökíti meg. A testünk ugyanis folyamatosan hőt bocsát ki, olyan frekvencián, ami az infravörös tartományba esik. – A bőrfelszín hőmérsékletváltozását méri a kamera, ami összefügghet belső folyamatokkal: a hőmérséklet-emelkedés valamilyen “túlműködés” következménye, a hőmérséklet-csökkenés pedig “alulműködésre” utal. Ezeknek a folyamatoknak a helyére lehet következtetni a hőtérképből, viszont a mértéküket, illetve a pontos jellegüket ebből nem lehet meghatározni, ezért pontos orvosi diagnózist nem tudunk adni – mondja dr. Orovica Anna radiológus és gyermekgyógyász szakorvos, aki maga is végez hőkamerás állapotfelmérést.

Forràs : HàziPatika